2014. december 10., szerda

2# A kezelés (De Behandeling v. The Treatment - 2014)


A kezelés

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KRITIKA AZOKNAK SZÓL, AKIK MÁR LÁTTÁK A FILMET, DE KÍVÁNCSIAK EGY EMBER VÉLEMÉNYÉRE ÉS A SAJÁT GONDOLATAIKAT VALAMIFÉLEKÉPPEN ÖSSZE SZERETNÉK EGYEZTETNI EGY ÍRÁSSAL! TARTALMAZNI FOGJA A FILM VÉGÉT ÉS A FONTOSABB MOTÍVUMOKAT, TEHÁT SPOILERES! KIFEJEZETTEN AZOKNAK AJÁNLOM, AKIK MÁR MEGNÉZTÉK EZT A MŰVET.
EZUTÁN PEDIG ARRA HÍVNÁM FEL A FIGYELMET, HOGY A KÖVETKEZŐ ÍRÁS CSAK AZ ÉN ÁLLÁSPONTOM, AZ ÉN VÉLEMÉNYEM: ETTŐL MÉG NEM KELL IGAZNAK LENNI! JÓ SZÓRAKOZÁST!

Rendkívül erős film ez, rettentően az. Ez az első belga film amit láttam, de biztos hogy nem az utolsó. Üt és kemény és valós. És a legutolsó dolog benne a legszörnyűbb. Valós.

Egy nyomozó áll a középpontban, akinek elveszett az öccse gyermekkorában és ez kísérti őt. Nick - rendőrünk - kap egy ügyet: folyton eltűnnek gyerekek, megerőszakolják  és aztán megölik őket. Az ilyen eseteknél általában az egész családra lesújtanak, de csak a gyermekeket bántják szexuálisan. Igen, a film témája a pedofília, ami az összes bűn közül a legutolsóbb, legundorítóbb, legférgesebb bűn. Nicknek minden kis gyerek akivel találkozik, egy bizonyos "trollról" beszél. Ez a troll felmászik a fákra és figyeli a gyerekeket. Nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget, hisz kisgyerekekről van szó. Nagyot tévednek, mert a troll létezik, a troll valóságos, persze, nem olyan értelemben, ahogy pár fantasy-rajongó barátunk tudna erről mesélni. 

Annyira sok feszültség van a filmben hogy lesokkolja a nézőt és nem engedi, egyszerűen leragaszt a székbe. Ehhez hozzájárulnak a fenomenális alakítások, elképesztőek, főleg a főszereplőjé(Geert Van Rampelberg). Nagyon sok tartalmi csavar van benne, én legalább is csak kapkodtam a fejemet a film közepén. Ez most komoly? Végre egy kiszámíthatatlan film? Eljött ez az idő, amikor 2014-ben egy olyan filmet kapunk, amelynek forgatókönyvét már nem másoljuk le szinte látás nélkül? És nem elég az, hogy sok a csavar, de azok ütnek és rendkívüliek.

Az atmoszféra eszméletlenül nyomasztó, egy kezemen megtudnám számolni hogy mikor látunk egy icurka-picurka boldog mozzanatot a filmben. Talán akkor, mikor Nick körbejárja a szomszédokat és az egyik feleség gyermeke megmosolyogtatja. De talán csak az is felszínes.

Nehéz mű, nehéz elviselni a látottakat, hátrarántó ereje van. Csodálkozunk? Nem, ez nem egy másik bolygó, ez a Föld. A legtöbb ember, ha azt hallja hogy: pedofilizmuson kapták az idős lelkészt, csak annyit reagál rá hogy: ó, hogy rohadjon meg; mocskos rohadt szemét. Ha ezt a filmet megnézzük, akkor ezt az érzést meg kell szoroznunk 10-el. Olyannyira elszabadultak az érzéseim a film végén, hogy amikor Nick püfölte a szemét pedofil fejét, mintha én lettem volna ott. Biztattam: üsd a szemetet, üsd az állatot... Itt már mást nem lehet tenni, bárki bármit is mond.

A film történetének végkimeneteléhez azért az is hozzácsapódik, hogy Nick a szeme láttára átélt ilyet, vagy legalábbis egy ilyen szörnyűségnek az előzményét. Ezért miután megkapta az ügyet, szinte a magáénak tudta a család fájdalmát és eltökélte, hogy az élete árán elkapja ezt a beteget és véget vet ezeknek. Ő a hős és nem a tiszta fémvázú Vasember.

Nekem nagyon tetszett, lekötött, nem engedett és sokkolt! Néha ilyen is kell, hogy végre felkapjuk a fejünket. Aki pedig - velem együtt - nem látott még ezen kívül belga filmet, az szerintem csemegézzen belőlük, én is azt fogom tenni.

Köszönöm hogy elolvastátok! ;)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése