Fejvadászok
FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KRITIKA AZOKNAK SZÓL, AKIK MÁR LÁTTÁK A FILMET, DE KÍVÁNCSIAK EGY EMBER VÉLEMÉNYÉRE ÉS A SAJÁT GONDOLATAIKAT VALAMIFÉLEKÉPPEN ÖSSZE SZERETNÉK EGYEZTETNI EGY ÍRÁSSAL! TARTALMAZNI FOGJA A FILM VÉGÉT ÉS A FONTOSABB MOTÍVUMOKAT, TEHÁT SPOILERES! KIFEJEZETTEN AZOKNAK AJÁNLOM, AKIK MÁR MEGNÉZTÉK EZT A MŰVET.
EZUTÁN PEDIG ARRA HÍVNÁM FEL A FIGYELMET, HOGY A KÖVETKEZŐ ÍRÁS CSAK AZ ÉN ÁLLÁSPONTOM, AZ ÉN VÉLEMÉNYEM: ETTŐL MÉG NEM KELL IGAZNAK LENNI! JÓ SZÓRAKOZÁST!
Vérbeli thriller a Fejvadászok. Kísérteties, kísérteties... Leginkább az kísérteties hogy egy szép kis, könnyed, laza "gengsztersztorinak" indul és áttér valami sokkal keményebbre. A francba, mostanában tényleg azt hiszem hogy csak fantasztikus filmeket nézek, jókat sosem.
Megint egy európai film és talán most kezdek áttérni arra a pontra, hogy inkább ilyen filmeket nézzek. Az amerikai nagyon vegyes: egyszer jó, sokszor nem. Ezek a norvégok viszont tudnak valamit: képesek voltak arra, hogy a figyelmem egy percre sem lankadjon és szórakozzak. Igen, képesek voltak. Sikerült nekik.
Főhősünk Roger, aki egy vállalati fejvadász, viszont vagyonát műkincsrablásból szerzi. Van egy segítőtársa, aki egy biztonsági vállalatnál dolgozik, így könnyedén ki tudja kapcsolni a házak riasztóit, mikor Roger dolgozik. Egy nap viszont rossz embert találnak meg, Clas Greve személyében. Roger elviszi a festményt, kicseréli egy reprodukcióval - ahogy azt mindig is szokta -,de amikor felhívná feleségét, észreveszi hogy a nő telefonja a férfi ágya mellett van. Tudja hogy megcsalta a felesége, de nem tudja lebuktatni, mert akkor arra is fény derülne, hogy műkincseket rabol. Így magában őrlődik, míg egyszer csak azt nem veszi észre, hogy Clas üldőzőbe veszi és megkezdődik a véres vadászat.
Mint a kritika elején említettem, egy szép, laza történetből egy hátborzongatóan kemény és vérdús pokoli sztori alakul, rengeteg paradicsomszósz és sziklaszilárd dráma. Eszméletlenek az ötletek a filmben, a csavarok, ehhez pedig hozzájárulnak a színészek játékai.
Valószínűleg nincs egy hatalmas mondanivalója a filmnek, de ha erről az oldalról is megközelítjük a történetet, egy egyszerű, de a világunkban fennálló problémára térhetünk rá. A bűnözők világa nem éppen olyan fényes, mint azt pár jelenetig Scorcese Nagymenőkjéből, vagy A téglájából, illetve Casinójából láthatunk, hanem a legalatomosabb. Mikor azt hiszik hogy minden rendben, akkor semmi nincs jól. Ezért olyan rossz ez a környezet, na de sebaj, szerintem azért ez a film a vérbeli szórakoztatásra adatott és teljes mértékben felülmúlta önmagát.
Roger nagyon kellemetlen és halálos helyzetbe kerül, ami a film folyása alatt gyorsan kibontakozik. Szinte együtt lélegzünk fel és együtt szedjük a lábainkat a főszereplővel, annyira át tudjuk érezni a sztori súlyosságát. Ehhez hozzájárul a norvégok kellemes kameravezetése, az operatőri munka nagyon jó és élvezetes. A zenére sem lehet panaszunk, kitettek magukért.
A szereplők ismeretlenek voltak számomra - hisz mint mondtam, nem sok norvég filmet néztem még életemben -, nekem viszont két szereplő tetszett csak kifejezetten. A főszereplő: Aksel Hennie és a bajuszos segítőtársa: Eivind Sander. Nikolaj Coster-Waldau, kedves üldöző barátunk viszont nem annyira. Sármos, meg minden, de szinte 2 arckifejezést láttam tőle a filmben, ami egy kicsit visszarántotta a színészi játékát. Összeségében mindenki jól játszott, de valaki kevésbé.
A forgatókönyv rendkívül jól meg van írva, minden a lehető legjobb kivitelezést kapta, panaszra nem lehet okunk.
Szeretnék látni még ilyesféle fantasztikus európai filmet és mint hallottam, nincs kevés belőle, nagyon tetszett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése