Ez történt egy éjszaka
FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KRITIKA AZOKNAK SZÓL, AKIK MÁR LÁTTÁK A FILMET, DE KÍVÁNCSIAK EGY EMBER VÉLEMÉNYÉRE ÉS A SAJÁT GONDOLATAIKAT VALAMIFÉLEKÉPPEN ÖSSZE SZERETNÉK EGYEZTETNI EGY ÍRÁSSAL! TARTALMAZNI FOGJA A FILM VÉGÉT ÉS A FONTOSABB MOTÍVUMOKAT, TEHÁT SPOILERES! KIFEJEZETTEN AZOKNAK AJÁNLOM, AKIK MÁR MEGNÉZTÉK EZT A MŰVET.
EZUTÁN PEDIG ARRA HÍVNÁM FEL A FIGYELMET, HOGY A KÖVETKEZŐ ÍRÁS CSAK AZ ÉN ÁLLÁSPONTOM, AZ ÉN VÉLEMÉNYEM: ETTŐL MÉG NEM KELL IGAZNAK LENNI! JÓ SZÓRAKOZÁST!
Nincs is csodálatosabb annál, mikor Jerikó falai leomlanak, amelyet ebben a nagyszerű filmben interpretáltak számunkra könnyed és szórakoztató formában, amely maga az isteni triumvirátus, mellyel joggal lehet szolgálni a nagyérdeműnek. A készítők együttes erőfeszítése nagyon megmutatkozott, ahogy egy kerek egésszé alakult a történet, amely egyben Frank Capra csodálatos rendezésének, az operatőri munkának és a színészek játékának köszönhető.
Kevés rendező mondhatja el azt magáról, hogy majdnem minden filmje díjat nyert, illetve, hogy mindegyik alkotását imádták a nézők, amely Capránál jelentős dolog. Az én általam vélt életművét, Az élet csodaszépet természetesen nem éri el ez a bohém, mégis nagy érzésű mű, amely szinte légkalapácsként tör bele az emberbe, majd leáll és bennemarad. Nevetünk és nevetünk és nevetünk, mert annyira talán nincs komolyan véve a szerelmi szál, legalábbis így én éreztem. Nem akarták azt, hogy sírjunk, de ellenben akarták, hogy potyogjon a könnyünk a röhögéstől, amely nálam gyakran meg is történt. A
színészek nélkül viszont nem lett volna az Ez történt egy éjszaka, egy Ez történt egy éjszaka. Clark Gable és Claudette Colbert brillírozott, amelyet csak a mozgókép megtekintésével vehetünk szemügyre, de elég már csak ránézni a borítóra és megvilágosodik minden. Ironikus az a jelenet, melyben eljátsszák a nyomozók előtt, hogy ők egy házaspár, akik bömbölnek és ordítoznak, mindezt pedig egy filmben, mely még jobban kihangsúlyozza nagyszerű tehetségüket a filmszakmában, melyet érdemes nyomonkövetni minden filmkedvelőnek.
A 30-as években rendkívül sok művész- és más szórakoztató jellegű film került terítékre, melyek közül a kedvencemet, A kék angyalt emelném ki, mely a nagyszerű német Josef von Sternberg kezei közül került ki és amelyet bármikor meg tudok nézni, talán még kritika is lesz belőle. Az Ez történt egy éjszaka viszont valami mást hoz, és talán ezért indokolt a díj. A nem túl bonyolult történet pedig még jobban magában hordozza a nyerést, hisz nem ez a lényeg. A természetesség csak úgy sugárzik ebből a műből és ez a sugárzás mindenben megtalálható: Gable és Colbert mimikájában, a képi világ
szépségében és a rendezés fantasztikus mivoltában. Most viszont, az ömlengés után talán muszáj megemlítenem egy valamit, amely nem passzolt az én ízlésvilágomhoz: ez pedig helyenként a vágás volt. Tény és való, hogy mindenki meg tudja érteni a filmek felett eljárt időt és a technika korszerűsödését, amely ma már a filmvilágban is megenged olyan dolgokat, amelyek példának okáért a 30-as években még a legmerészebb álmokban sem jelent meg. Néhány jelentnél nyersnek éreztem a képek szekvenciáját, nem folyamatosnak és ez veszített a film hangulatából, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, de ezt dobta a gép.
Elnézve ezen apró probléma mellett nagyszerű és meghatározó műről van szó. Még nagyobb nyomatékossággal, ha Frank Capra jön fel szóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése