Truman Show
FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KRITIKA AZOKNAK SZÓL, AKIK MÁR LÁTTÁK A FILMET, DE KÍVÁNCSIAK EGY EMBER VÉLEMÉNYÉRE ÉS A SAJÁT GONDOLATAIKAT VALAMIFÉLEKÉPPEN ÖSSZE SZERETNÉK EGYEZTETNI EGY ÍRÁSSAL! TARTALMAZNI FOGJA A FILM VÉGÉT ÉS A FONTOSABB MOTÍVUMOKAT, TEHÁT SPOILERES! KIFEJEZETTEN AZOKNAK AJÁNLOM, AKIK MÁR MEGNÉZTÉK EZT A MŰVET.
EZUTÁN PEDIG ARRA HÍVNÁM FEL A FIGYELMET, HOGY A KÖVETKEZŐ ÍRÁS CSAK AZ ÉN ÁLLÁSPONTOM, AZ ÉN VÉLEMÉNYEM: ETTŐL MÉG NEM KELL IGAZNAK LENNI! JÓ SZÓRAKOZÁST!
A Truman Show egy félelmetes utópia egy annyira elmediatizált világban - amely már ma is a valóságshow-k fellegváraként van számontartva -, amelyben olyan vizekre eveznek, ahol egy emberi élettel játszadoznak. Truman Burbank egész életét nyomonköveti egy műsor, beleértve a születését is, amelyet egyenes adásban közvetítettek a nézőknek. 30 év múltán viszont már ideje lázadni és Truman rájön az egészre, amely addig csak a valóságnak tűnt. Az egész életét tönkretették, csak azért, hogy szórakozzanak. És hogy miért nem jutott ez eszébe eddig? Mert nem is tudott róla, hogy van egy igazi világ is. Mély pszchiológiai tartalmával úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb médiahajhász film, ami egy merőben új, eredeti gondolattal hatol a szívünkbe. Frenetikus.
Amikor meghalljuk azt a szót hogy Jim Carrey, azon nyomban, szinte már törvényszerűen az Ace Ventura eszméletlen nyomozója és a Dumb és Dumbder egyik ostoba karaktere jut az eszünkbe és csak ezután kezdünk rágódni olyan filmeken, mint az Egy makulátlan elme örök ragyogása, vagy mint a Truman Show. Ez nagy hiba, viszont itt mutatkozik az meg, hogy Carrey mennyire de hatalmas színész, hisz egy nagyon drámai szerepben is helytállt, sőt, rendkívüli módon. Ironikus, hogy a színészeknek egy olyan filmben kellett játszaniuk, amelyben egy 24 órás sorozat szereplő voltak, amelynek a főszereplője nem tudott arról, hogy az egész körülötte lévő világ egy sorozat. A statiszták, az épületek, az ételek, a járművek minden olyan tökéletesnek tűnt, mint amilyet ezelőtt már sok ember elképzelt. De Trumannak fogalma sincs, hogy milyen az az igazi világ, ezt az értéket veszi el tőle Christof (Ed Harris), a mágikus és az utóbbi 30 évben a legnagyobb rendezővé avatott egyén, aki szinte már saját fiaként szereti. Mégis elég indok erre az, hogy a kinti világ sem jó? Hogy ott is hazudnak, ott sincs igazság? Szerintem Truman jól tette hogy lelépett, a kérdésre nem az ésszerű válasz, de elgondolkodtató gondolkodni egy másik perspektíván.
Keserédes humor jellemzi a filmet, amely megvilágítja a helyzet drámaiságát, ha már így sem lenne elég belőle. Az atmoszféra, amely a műsor kameranézeteiből árad, közelebb hoz minket a főhősünkhöz és az elénk tárt fergeteges, de kegyetlen világhoz. Igen, kegyetlen, hisz a nézők sem normálisak. Ők mind-mind hozzájárultak ehhez, tehát kijelenthetjük, hogy itt nem csak a média elkorcsosulásán van a hangsúly, hanem a társadalmán is. Azok nem épeszűek, akik 24 órán át néznek egy foglyot, aki akarva-akaratlanul bentrekedt egy világ-másolatban.
Úgy gondolom hogy egy film értékelése szubjektív, az az nézőnként relatív, de aki nem képes befogadni, vagy egy kicsit is szeretni ezt a filmet, az úgy gondolom, hogy nem rendelkezik olyan ízléssel, amely meghatározza az egyéniségét. Ez a mű csak azoknak nem tetszhet, akik a médiában olyan terveket szövögetnek, melyek hasonlítanak az itt megrendezett és egy életet szétszúzó műsorban.
Nagyszerű film, érdemes látni legalább 2-szer. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése