9# - 1408 (2007)

1408

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KRITIKA AZOKNAK SZÓL, AKIK MÁR LÁTTÁK A FILMET, DE KÍVÁNCSIAK EGY EMBER VÉLEMÉNYÉRE ÉS A SAJÁT GONDOLATAIKAT VALAMIFÉLEKÉPPEN ÖSSZE SZERETNÉK EGYEZTETNI EGY ÍRÁSSAL! TARTALMAZNI FOGJA A FILM VÉGÉT ÉS A FONTOSABB MOTÍVUMOKAT, TEHÁT SPOILERES! KIFEJEZETTEN AZOKNAK AJÁNLOM, AKIK MÁR MEGNÉZTÉK EZT A MŰVET.

EZUTÁN PEDIG ARRA HÍVNÁM FEL A FIGYELMET, HOGY A KÖVETKEZŐ ÍRÁS CSAK AZ ÉN ÁLLÁSPONTOM, AZ ÉN VÉLEMÉNYEM: ETTŐL MÉG NEM KELL IGAZNAK LENNI! JÓ SZÓRAKOZÁST!

Stephen King írásaiból rendkívül sok adaptáció született, amely vagy elnyerte a művész tetszését, vagy sem. Állítólag ezzel kapcsolatban hadilábon állt, mert szinte minden műveiből készült filmet utált. A következőben nem szeretnék arról értekezni hogy az író a kukába dobná -e az 1408-at, de minél inkább arról, hogy nekem mennyire tetszett és hogy melyek az ehhez kapcsolódó meglátásaim.

Először is itt van nekünk John Cusack, aki szerepléseit nem nagyon válogatta meg az utóbbi időben, pedig egy nagy színészről van szó. Itt viszont jól választott és jól is szerepelt, ami akkoriban azért erősen el volt várható tőle. Emellett megkapjuk Samuel L. Jacksont körülbelül 20-25 percre és aztán újra csak Cusack és egy szoba. Ez adja a rendkívüli atmoszférát, egy ember és egy hotelszoba.

Szóval van nekünk egy írónk, aki nagyon szereti a paranormális jelenségekkel kapcsolatos hazugságait könyvben produkálni, de közben semmilyen módon nem hisz abban, amit ír. Nem nagyon megy az élete, amikor is ez a Dolphin Hotel feltűnik szemei előtt, majd elkezdi keresni az 1408-as szoba titkát, mely a hoteligazgatóval való találkozás alkalmával egyre jobban kibontakozik és az igazgató könyörgésének ellenére is megszáll abban a szobában. Ekkor kezdődik el minden, amit az író a legvadabb rémálmában sem láthat.

Nos hát igen, nagyszerű történet, melynek egyes jelenetei sablonszagúak lehetnek, de a kivitelezés mégis teljes mértékben elfeledtette velem ezt a motívumot. A film szerves része kusza, zihált, pörgős, csontig hatoló. Nem tudok kibújni alóla, hiába is nézek máshova, mert leragaszt és csak azt látom, mennyire szenved ez az író. A hitét vesztett képmutató, aki elnyeri méltó büntetését a saját tudatalattijától! Ez aztán a fergetes jellemfejlődés és fordulat! Kapkodom a fejem, gondolkodom, valami mély csattanóra számítok: talán az igazgató az, vagy mi ez, vagy most igazából mi is történik? Hát igen, az emberi agy nagyon érdekes dolgokra lehet képes: amit tapasztalunk, hallunk, érzékelünk az berögzül ott, hogy aztán egy vészes pillanatban minden ránk zúduljon és lavinaként pörögjön felénk a hegyoldalról. Mike Enslinnel is ez történik, aki már teljesen elvesztette az önuralmát, hisz hol feltűnik kislánya, hol nem, már másodjára hal meg a kezei közt. De a főhősünk kemény saját magával és megszabadul ettől a dologtól és jön a film vége, ami két feltételezést 

sugallhat nekünk. Az első, hogy ez az eset tényleg megtörtént és valóságos volt, a második, hogy a nő is épp olyan lelki és elmebeteg, mint az író. Egyébként olvastam valahol, hogy nem csak egy végkifejlettel készült el a film, hanem valahogyan máshogy is, de ez most nem fontos.

A kameravezetés rendkívül erős élményt nyújt a szemnek, fantasztikus. Emellett Cusack játéka nagyon tetszett, Samuel L. Jackson alakítását viszont nem tudtam teljesen átérezni - hiába hogy a 20 perces jelenésénél is hozta a megszokott formáját - de nem ütött olyat, mint amilyet más filmekben.

Hatalmas thriller és elgondolkodtató, amely mint tulajdonság, sajnos manapság már nem nagyon felkapott. Napjainkban a vér és a belek többet érnek a psycho-horrornál, amely -e film legerősebb és legfontosabb szála.

Az az észrevételem, hogy ilyesféle filmekről nem nagyon lehet sokat írni, de tartalmasat igen. Én azért megpróbálom ezt minden kritikámnál, de végülis ti vagytok a döntőbírák: vagy tetszik, vagy nem.

Az 1408 egy misztikus, agyrepesztő és hátborzongató film, emellett, nem utolsósorban fantasztikus is.